Újra itt vagyok, meg vagyok, folytatom először is az előző bejegyzést, aztán új dolgokkal folytatnám...
PSYCHONAUTS PT. 2Kimaradt egy képesség, amit még akkor nem tudtam, de azóta már tudok, sőt szeretek is használni.CONFUSSION (Összezavarás):
Ideiglenesen (idéglenesen vagy ideg le ne essen xD) összezavarja az ellenfeleit, akik vagy saját magukat sebzik vagy saját társaikat.
Ennyit az előzőekről.
De akit jobban érdekel, itt egy kis pdf:
https://drive.google.com/file/d/0ByXi1dc0vMrgd3FKbENqTWhVeEE/edit?usp=sharing
Új projekt (tudom, egy csomó el van napolva): Töréspont
Ez a történet hasonlóan ötletes címet kapott, mint a Kifordítva, de maga a történet másról szól.
Úgy gondoltam, hogy ilyen rövid kis szórakoztató irodalmi alkotást jelenítetek meg, ami hasonlóan a Kifordítva stílusához fejezetekre lesz bontva szereplőnként.
És akkor most meg is kezdeném:
I. fejezet
Olyan gyorsan történt minden. Az egyik pillanatban még a repülőgépen beszélgettek, viccelődtek egymással, a másikban pedig már minden romokban hevert, törmelékek borították be a füves tájat. Pár ember még életben maradt, de aki túl is élte a zuhanást hatalmas fájdalmak közepette jajgatott.
Robert nyaka kimeredt, nem bírta mozdítani. Érezte, ahogyan a saját vére lefolyt az arcán. A biztonsági öve szinte megfojtotta, úgy a nyaka köré tekeredett. Jobb kezét átszúrta egy hosszú vas darab, ami bizonyára a repülőgép egy része lehetett. Bal kezével próbálta kiszabadítani magát az öv szorításából, de nem járt sikerrel. Csak kétségbeesetten szuszogott. A távolból tűzoltóautók és mentők szirénáját hallotta. Nem nagyon érdekelte a segítség. Szerelmére Lisa-ra gondolt, aki ott ült mellette. Bár nem tudta biztosan, hogy még életben maradt e.
- Uram, hall engem? - kérdezte egy mentős.
- I-Igen. - mondta nehezen. - Mindjárt megfojt ez az öv. Segítsen!
- Hol van Lisa? - kérdezte kétségbeesetten. - Hol a feleségem?
- Kérem uram, nyugodjon le! Idővel mindenkit megtalálunk. - szólt egy testesebb alak, fekete napszemüvegben, szürke kalappal a fején. Szája körül fekete körszakáll nőtt. - Először is azt kéne elmondania hogy néz ki a felesége.
- Körülbelül százhetven magas, karcsú, hosszú, mogyoróbarna hajú fehér bőrű, sötétkék blúzban. Ja, és volt a fején egy fehér, nagy karimájú szalmakalap. - eközben a pasas jegyzetelt. - Kérem, találják meg!
- Mindent megteszünk, megígérem! - vette le a szemüveget az arcáról és nézett a férfi szemei közé. - De jobb lenne, ha előbb saját magával törődne, mert elég csúnyán megsérült a keze.
- Rendben.
Fejezet vége.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése