De nem is húzom tovább a szót, íme ez a "förmedvény":
Non-verbális (2013.10.17)
Éppen lefelé tartottam a lépcsőházból, amikor megláttam, hogy egy hosszú, egyenes, fekete hajú lány támaszkodott neki a falnak.
Sötét színű bőrkabátot, farmert és egy csizmát viselt.
Telt, vörös ajkai és démoni sötét szemei felébresztettek bennem valamit.
Amikor rám nézett, egy pillanatra elfelejtettem, hogy mik a valódi céljaim.
Lassítottam a sebességen, hogy minél tovább csodálhassam őt.
Nincs ideálom, de ő valahogy tökéletesnek tűnt számomra.
Egy angyal az égből.
Amikor észrevette, hogy figyelem, csak szendén és kedvesen mosolygott.
Ez még vonzóbbá tette.
Oda akartam menni hozzá.
Megszületett bennem az érzés és az elhatározás.
Sajnáltam volna otthagyni eme drága darabot.
Továbbá abban sem voltam biztos, hogy látom e még valaha az életben.
Túl fiatal vagyok, hogy elhalasszak akármit is.
Isten küldte nekem, éreztem.
Odaléptem tőle egy pár centire.
Meglepődött, de nem szólt semmit.
Én sem, csak reflexből lesmároltam.
Sötét színű bőrkabátot, farmert és egy csizmát viselt.
Telt, vörös ajkai és démoni sötét szemei felébresztettek bennem valamit.
Amikor rám nézett, egy pillanatra elfelejtettem, hogy mik a valódi céljaim.
Lassítottam a sebességen, hogy minél tovább csodálhassam őt.
Nincs ideálom, de ő valahogy tökéletesnek tűnt számomra.
Egy angyal az égből.
Amikor észrevette, hogy figyelem, csak szendén és kedvesen mosolygott.
Ez még vonzóbbá tette.
Oda akartam menni hozzá.
Megszületett bennem az érzés és az elhatározás.
Sajnáltam volna otthagyni eme drága darabot.
Továbbá abban sem voltam biztos, hogy látom e még valaha az életben.
Túl fiatal vagyok, hogy elhalasszak akármit is.
Isten küldte nekem, éreztem.
Odaléptem tőle egy pár centire.
Meglepődött, de nem szólt semmit.
Én sem, csak reflexből lesmároltam.
Non-verbális (2013.10.19)
Amióta lesmároltam teljesen megváltozott minden.
Különös dolgok történtek.
Kiállt mindennap, hogy "csókolózzunk".
Persze nem csak azt csináltuk, de ezt már a fantáziátokra bízom.
De nem is igazán ez a lényeg, amit ki akarok fejezni.
Hanem hogy egy másik lány is belekerült a képbe.
Mindig figyelt engem, persze úgy tettem, mintha nem vettem volna észre.
Ezt most nem nagyképűségből írtam.
De tényleg!
Majd kiesett a szeme úgy bámult.
A valódi kavalkád akkor kezdődött, amikor egy nap annyira siettem haza, hogy eljussak a wc-re, hogy elfelejtettem becsukni az ajtót.
Nagyban végzem a dolgom, amikor érdekes, szőke hajszálak kandikáltak ki az ajtófélfa mögül.
Ő volt az.
Amikor megláttuk egymást, én azt sem tudtam mi vagyok, ő meg azt sem tudta, hogy hol van.
Nagyon égő volt a helyzet.
Nem tudom, hogy mit kellett volna momdanom, de a szavak belémfolytódtak.
A "micsodám", ha tudott volna szégyenkezni, akkor biztos, hogy elszégyelte volna magát.
Ő gyorsan elrohant, én meg kezet mostam, aztán kulcsra zártam az ajtót.
Különös dolgok történtek.
Kiállt mindennap, hogy "csókolózzunk".
Persze nem csak azt csináltuk, de ezt már a fantáziátokra bízom.
De nem is igazán ez a lényeg, amit ki akarok fejezni.
Hanem hogy egy másik lány is belekerült a képbe.
Mindig figyelt engem, persze úgy tettem, mintha nem vettem volna észre.
Ezt most nem nagyképűségből írtam.
De tényleg!
Majd kiesett a szeme úgy bámult.
A valódi kavalkád akkor kezdődött, amikor egy nap annyira siettem haza, hogy eljussak a wc-re, hogy elfelejtettem becsukni az ajtót.
Nagyban végzem a dolgom, amikor érdekes, szőke hajszálak kandikáltak ki az ajtófélfa mögül.
Ő volt az.
Amikor megláttuk egymást, én azt sem tudtam mi vagyok, ő meg azt sem tudta, hogy hol van.
Nagyon égő volt a helyzet.
Nem tudom, hogy mit kellett volna momdanom, de a szavak belémfolytódtak.
A "micsodám", ha tudott volna szégyenkezni, akkor biztos, hogy elszégyelte volna magát.
Ő gyorsan elrohant, én meg kezet mostam, aztán kulcsra zártam az ajtót.
Non-verbális (2013.10.21)
Egyik este eléggé illuminált állapotban voltam, és gondoltam meglocsolom az egyik fát a lakótelep környékén.
Lényeg a lényeg, végeztem nagyban a dolgom és láttam, hogy egy csaj a szemközti panel ablakán bámulja a micsodám.
Gondoltam:
Te jó ég! Ez mennyire perverz.
Később persze rájöttem, hogy sokat nem láthatott belőlem a fényviszonyoknak hála.
Másnap, tök véletlenül.
De tényleg.
Pont arrafelé volt dolgom.
Én már félve léptem be eleve az ajtón, gyanítva hogy az a perverz ott lehet akármelyik ajtó mögött.
A harmadikra kellett felmásznom, ha jól emlékszem.
Eltereltem a gondolataim a veszélyforrásról és a feladatra koncentráltam.
És a szívroham ekkor kapott el...
Pont ő volt ott.
Pont lenge öltözetben.
Pont a micsodámat nézve.
Pont engem akarva.
Ó, Istenem!
Mond miért?
Hosszú, barna haja leért a melléig.
Csókos száját éhesen nyalogatta.
Nem!
Nem eszed meg a banánom!
Már a mosolya is a hideget rázta ki belőlem.
Se szó, se beszéd, úgy rámugrott, mint egy bengáli tigris.
Nyögni sem volt időm.
Lényeg a lényeg, végeztem nagyban a dolgom és láttam, hogy egy csaj a szemközti panel ablakán bámulja a micsodám.
Gondoltam:
Te jó ég! Ez mennyire perverz.
Később persze rájöttem, hogy sokat nem láthatott belőlem a fényviszonyoknak hála.
Másnap, tök véletlenül.
De tényleg.
Pont arrafelé volt dolgom.
Én már félve léptem be eleve az ajtón, gyanítva hogy az a perverz ott lehet akármelyik ajtó mögött.
A harmadikra kellett felmásznom, ha jól emlékszem.
Eltereltem a gondolataim a veszélyforrásról és a feladatra koncentráltam.
És a szívroham ekkor kapott el...
Pont ő volt ott.
Pont lenge öltözetben.
Pont a micsodámat nézve.
Pont engem akarva.
Ó, Istenem!
Mond miért?
Hosszú, barna haja leért a melléig.
Csókos száját éhesen nyalogatta.
Nem!
Nem eszed meg a banánom!
Már a mosolya is a hideget rázta ki belőlem.
Se szó, se beszéd, úgy rámugrott, mint egy bengáli tigris.
Nyögni sem volt időm.
Non-verbális (2013.10.23) Nemzeti ünnep, tá-dá :)
Amióta letepert és úgy odakapott a "joystick"-emhez, mintha egy vadászgép kormánya lenne, kicsit megváltozott a véleményem az egész világról.Először is: alig tudok járni.
Másodszor: félek a nőnemű lények szeszélyeitől.
Harmadszor: nehezen megy a "kis dolog".
De emberek! Olyan csodát művelt velem, hogy ah.
Varázslatosan ért a nyelvemen.
Pont azt adta, amire vágytam, csak nem mondtam ki.
Ma is láttam egy szép, fiatal anyukát gyermekével a lépcsőház első emeletének fordulójában és...
Hümm...hogy is fejezzem ki magam.
Nagyon tetszett a látvány.
Mintha egy görög istennő lépett volna elém azzal a felkéréssel, hogy legyek az ura és parancsolója.
De nem vagyok egoista. Sose voltam az. Ez most nem a micsodámról szól.
Végignéztem rajta és megmozdult bennem, vagyis inkább rajtam valami.
Ne gondoljatok rosszat! Ez természetes. Férfiből vagyok.
Amikor bepucsított, huh. Na, akkor volt az, hogy nem bírok tovább uralkodni magamon.
Képzeletben már hátulról adtam neki az érzést.
De a valóság máshogy festett.
Először is, óvatosan megközelítettem. Megdicsértem a gyerekét, hogy milyen szép és aranyos.
Aztán bemutatkoztam, ahogy illik. Mivel már a kezdő kedves löket megvolt, így ő is megtette.
Ó, a dekoltázsa! Uralkodnom kellett magamon, hogy a szemeim az arcán tartsam.
Aztán egy kis dicséretet szórtam neki is. Mosolygott.
Ez az, bekapta a "horgot".
Aztán minden olyan gyorsan történt. Nem tudom ki kezdeményezett, de már nem volt rajtunk ruha.
Úgy estem neki, mint a legvadabb állat a világon. A gyerek pedig ráért "mesézni".
Egy darabot aztán ott hagytam magamból, benne.
A dátumok alapján jól látszik, hogy kétnaponta írtam őket. De ez csak egy kis érdekesség. Szánt szándékkal tettem így. Kíváncsi voltam, hogy két naponta milyen újabb történetet tudok kitalálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése