Úgy adódott, hogy nem ezen a héten mehetek ki Németországba, hanem majd csak jövőhéten. Ami egyrészt örömhír is számomra, mivel találkozok majd Kukival (előző bejegyzésben volt róla szó, aki nem tudná, hogy ki az). Meg az is jó, hogy mivel felmondtam, így a fizetésem is megkapom, és úgy fogok tudni kimenni. Nem kell előleget kérnem. Másrészt viszont azért nem lesz jó, mert ha később megyek ki, később is fogok hazajönni. De ami még jó benne, hogy az vigasztalhat, hogy jobban fogok keresni, mint eddig.
Mivel így adódott a helyzet, így több időt tölthetek a családommal, barátaimmal így az utolsó hetemben, ebben a hónapban. Többet tudok olvasni, írni, filmeket, animéket nézni, zenét hallgatni.
Nem tudom milyen arányban fogom tudni szétosztani a dolgokat, de megpróbálok mindenre egy kis időt szánni.
Ennyi vón'. Kösz, hogy olvastátok/tad. Na, csá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése